Köszöntő beszédében Tőkés László örömét fejezte ki a nyolc egyházi vezető − dr. Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház zsinati világi elnöke, dr. Szebik Imre püspök, a Magyarországi Ökumenikus Tanács elnöke, Gáncs Péter, a Magyarországi Lutheránus Egyház püspöke, dr. Bóna Zoltán, a Magyarországi Ökumenikus Tanács főtitkára, dr. Mészáros Kálmán, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke, Csernák István, a Magyarországi Metodista Egyház szuperintendense, Kalota József, a Konstantinápolyi Ökumenikus Patriárchátus magyarországi érseki helynöke− brüsszeli látogatását illetően, az egyházak és az európai intézmények közötti kapcsolattartás rendkívüli fontosságát. Az elmúlt időszakban több olyan rendezvényre is sor került, mely a Lisszaboni Szerződés 17. cikkelye alapján az EU intézményei és a különböző vallási közösségek közötti párbeszéd megvalósítását célozta. Példának okáért május 30-án az Európai Egyházi Vezetők Csúcstalálkozóját követően tartották Jerzy Buzek EP-elnök és Tőkés László alelnök irányításával az Európa Parlament és az egyházi vezetők közös fórumát, Gödöllőn utóbb pedig, június 2-3-án a soros magyar EU-elnökség égisze alatt a Keresztény-zsidó-iszlám párbeszéd című nemzetközi konferenciát rendezték meg. A magyar soros uniós elnökség hálaadó misével zárult június 14-én a brüsszeli Szent Mihály és Szent Güdül katedrálisban.

   Az ezeken a találkozókon többször is kifejezett közös akarat értelmében rengeteg feladat vár megoldásra, hangsúlyozta Tőkés László. Az Európai Unión belül is rendkívül nehézkes egy olyan, a párbeszédet és együttműködést biztosító rendszert létrehozni, amely lehetővé teszi egyrészt a vallásközi, másrészt a politikai és az egyházi vezetők közötti eszmecserét. Azt sem szabad elfelejteni, hogy mind a mai napig a világ különböző országaiban szinte mindennaposak a vallási okokból elkövetett atrocitások, és ezen belül ijesztően magas − mintegy 75%-ot tesz ki − a keresztények ellen irányuló erőszakos cselekmények száma.

   Ilyen szempontból a vallási és a nemzeti kisebbségiek sorsa igen hasonló. Erre szolgáltatnak számos példát a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarok ellen irányuló ellenséges megnyilvánulások. Az Európai Uniónak tehát mind bel-, mind pedig külpolitikai szempontból intenzívebben kellene a nemzeti és a vallási identitás szabad vállalásának biztosításáért és a kultúrák és vallások közötti békés együttélés megvalósításáért dolgoznia. Egy ilyen stratégiai jelentőségű cél megvalósításáért egy hat hónapos soros elnökség időtartama sajnos nem nyújt túl sok lehetőséget − utalt Tőkés László a magyar EU-elnökség időszakára.

   Az eszmecsere során Rüdiger Noll CEC főtitkárnak az uniós elnökségi politikák folyamatosságára, valamint magyar EU-elnökség örökségére vonatkozó kérdésére erdélyi képviselőnk azt válaszolta, hogy hosszú távon az emberi jogok mellett a vallási jogok védelmére, valamint a keresztény értékek hangsúlyosabb megjelenítésére lenne szükség az Unió szintjén.

  Dr. Szebik Imre, a Magyarországi Ökumenikus Tanács Elnöke az Európai Unión belül a magyarokról alkotott képre, valamint ennek kedvezőtlen alakulására kérdezett reá. Tőkés László, nagyra értékelte azt, hogy a nemzeti identitás nyilvános vállalásával kapcsolatos nehézségek ellenére végre „Magyarnak lenni jó!” Európában, és kiemelte Orbán Viktor szerepét a magyar nemzeti és keresztény vallási örökség megőrzésében és az új Alkotmányban való megjelenítése terén.

  A megbeszélésen általános tetszést váltott ki Mészáros Kálmán baptista egyházi elnök azon felvetése, hogy indokolt és szükséges volna egy protestáns egyházi unió létrehozása Európában.

 

 

Brüsszel, 2011. június 15.